Füzetvázlat:

I.Ismétlés: Mi befolyásolja egy anyag halmazállapotát?

1. Részecskék közti kötések:

• Ionos kötés à szilárd anyagok: ionrácsok
• Fémes kötés à szilárd anyagok: fémrácsok
• Kovalens kötés:
  • Szilárd anyagok: atomrácsok (grafit, gyémánt)
  • Molekulák, köztük lévő másodrendű kötések:
    • Diszperziós (leggyengébb): apoláris molekulák közt
    • Dipólusos: poláris molekulák közt
    • H hidas (legerősebb): olyan molekulák közt, amiben H + F,O,N kötés van

2. Állapotjelzők

• Hőmérséklet (T, mértékegység K, °C + 273 = K)
• Nyomás (p, mértékegység Pa)

II. Gázok

1. Jellemzői

• a részecskék közötti összetartó erő gyenge másodrendű kötés;
• részecskék tömege kicsi , hőmozgás sebessége nagy;
• rendelkezésre álló teret kitöltik
• ideális gázok részecskéinek térfogata elhanyagolható a gáz teljes térfogatához képest, és a részecskék közt nincs kölcsönhatás

2. Gázok állapotai

 3. Avogadro törvénye

Különböző gázok azonos hőmérsékleten és nyomáson ugyanakkora térfogatot töltenek be amennyiben anyagmennyiségük megegyező. (Ebből következő összefüggés: GÁZOKNÁL A MOLARÁNY MEGEGYEZIK A TÉRFOGATARÁNNYAL)

4. Gázok relatív sűrűsége: Megmutatja, hogy egy gáz egy másikhoz képest mekkora sűrűségű. Általában levegőhöz képest szoktuk nézni, aminél M=29g/mol.

(Relatív sűrűség jele d vagy:

(Nézd meg a videót a kén-hexafluoridról, és a nemesgázokról!)

5. Diffúzió: hőmozgás, keveredés:

Kísérletek:

• Miért érezzük a szalmiákszesz szagát?
• Mi történik, ha sósavval hozzuk össze?

EMELT: II. Gázok állapotegyenlete

Bármelyik gázra, bármilyen hőmérsékleten vagy nyomáson érvényes összefüggés:

pV = nRT

• p = nyomás Pa
• V = térfogat, m3
• n = anyagmennyiség, mol
• T = hőmérséklet, K (273,1-el váltva!)
• R = 8,314 J/Kmol (egyetemes gázállandó)