1. 200g 80°C-on telített kálium-nitrát-oldatot 0°C-ra hűtünk. Mekkora tömegű só kristályosodik ki? A kálium-nitrát oldhatóság 0°C-on 13,3g/100g víz, 80°C-on 169g/100g víz.

• Számold ki a melegen és a hidegen telített oldat tömegét! Ebben tudjuk, hogy mennyi oldott anyag van ...
• Meleget lehűtjük: oldószer tömege nem változik (hiszen az oldhatóság 100g vízre van megadva), viszont hidegen kevesebb lesz az oldott anyag. Mennyivel? (oldott anyagok tömegének vagy oldat tömegének különbségével is számolhatsz)
• Az adatokat beírhatod az alábbi táblázatba:

• Az első 3 oszlop adatait az oldhatóságból számolod.
• Egyenes arányosság felírható az adatokból:

1. oldatból (......g)              .......g KNO3 válik ki

2. oldatból (200g)                x g

2. 200g 0°C-on telített kálium-nitrát-oldatot 80°C-ra melegítünk. Mekkora tömegű só oldható még fel benne? A kálium-nitrát oldhatóság 0°C-on 13,3g/100g víz, 80°C-on 169g/100g víz.

• Az oldhatósági adatok alapján töltjük ki a táblázat első 3 oszlopát. Itt mindent be tudsz írni. (1)

• A második 3 adatsorból csak azt tudjuk, hogy 200 g oldatunk van. Egyenes arányosságal a 0C-hoz tartozó adatok kiszámolhatóak. (2)
• VIGYÁZAT! 80C-on az oldat tömegét nem ismerjük, csak az oldószerét!!! Ezzel számolok egyenes arányosságot! (Ismert tömegű oldószerben mennyi anyag oldódik 80C-on)
• A feladat arra kíváncsi, mennyi sót adsz a hidegen telített oldathoz! Látod az adatot?

3. 100g víz 20^oC-on maximálisan 5,90g KAl(SO₄)₂-ot old fel. Mennyi a kristályvizes só oldhatósága ezen a hőmérsékleten, maximálisan hány gramm KAl(SO₄)₂∙12H₂O oldható fel 100g vízben 20^oC-on? A_r(O) = 16; A_r(S) = 32; A_r(K) = 39, A_r(Al) = 27, A_r(H) = 1

•  Számoljuk ki a vízmentes só anyagmennyiségét!
• Kristályvizes sóból ugyanekkora anyagmennyiséget kell feloldani, hogy a sót bevigyük az oldatba, DE!!! ha kristályvizes volt a só, akkor kevesebb vizet kell hozzáadnom. Számold ki, hogy az előbb kiszámolt anyagmennyiségű kristáylvizes sónak mekkora a tömege, ebből mennyi a víz.
• Tehát ennyivel kell kevesebb víz a só felodásához.

100g - ...gvízben               .......g kristályvizes só oldódik

100g vízben                       x  g

4. Hány g kristályvíztartalmú szódát kell feloldani 400g 10,0tömeg% szódát tartalmazó oldatban, hogy 15,0tömeg%-os oldatot kapjunk? (1 mol nátrium-karbonát 10mol vízzel kristályosodik.)

• Keverési egyenlettel számolok:
  • 1. 400g 10%
  • 2. A kristályvizes szódát úgy veszem, mintha oldat lenne: kiszámolom a tömegszázalékos összetételét, így csak ennek az "oldatnak" (ami nem igazi oldat, hanem kristályvizes só) a tömegét nem ismerem.

5. Kálium-klorid és nátrium-klorid keveréke 55,0 tömeg% klórt tartalmaz.

• Hány tömeg% kálisó van a keverékben?
• Hány tömeg% nátriumiont tartalmaz az az oldat, amelyet úgy készítünk, hogy 16,4g keveréket 80,0g vízben feloldunk?
• Induljunk ki 100g porkeverékből, amiben 55g Cl van. Gyűjtsük táblázatba az adatokat!

• A táblázat adataiból egyismeretlenes egyenletet tudok összerakni: ebbe kell behelyettesíteni
• n(KCl) + n(NaCl) = n(Cl)

6. 700,0 liter 38,0 térfogatszázalék tiszta etil-alkoholt tartalmazó barackpálinkából eladtak 100,0 litert, majd a maradékot vízzel feltöltötték 700,0 literre.

a, Mekkora térfogatú vizet adtak hozzá?

b, Az új összetételű pálinka hány térfogatszázalék etil-alkoholt tartalmaz?

A víz sűrűsége 1,00g/cm³. A többi szükséges adatokat becsülje meg (vagy számítsa ki) a táblázatban található értékek segítségével! A pálinkát tekintse etanol-oldatnak.

 Etanol-oldatok sűrűsége és összetétele 20 °C-on

• Először a b, részt tudjuk kiszámolni:
  • 600l 38%-os maradt: számoljuk ki, hogy ez hány dm3 100%-os alkoholnak fele meg
  • Ez a mennyiségű tiszta alkohol (V oldott ag.) lesz benne 700l páleszben (V oldat) --> térfogat% számolható (32,6% lesz)
• Most tudjuk az a, részt számolni: A hozzáadott víz kb. 100l, de a térfogati kontrakció miatt tutira több!!! Először a hozzáadott víz tömegét kell számolni:
  • Az abszolút alkohol tömegét ki tudom számolni  a sűrűség segítségével (179,89g lesz). Ez az oldott anyag tömege.
  • Ha tudnám az oldat tömegét, kiszámolhatnám az oldószer (víz) tömegét. Tehát: ki kell számolnom az új oldat tömegét sűrűség segítségével, DE! csak térfogat%-os összetételt ismerek, a táblázat pedig tömeg%-ot (w) és tömegkoncentrációt tartalmaz (sajnos G-vel jelöli gamma helyett). Nincs mese, át kell számolni tömegkoncentrációra. (1000dm3 oldatban hány kg oldott anyag van) (257 kg/m3 lesz) Ehhez is csak becsülni tudjuk a sűrűséget, de azt megtehetjük (958,5-nek becsültem) Na ezzel számolom ki a hígított oldat tömegét. (671,2 kg lesz)
  • Még nincs kész! A HOZZÁADOTT VÍZ térfogata kell (vigyázat, először tömeget számolok!). Nadejó! Akkor kell az eredeti oldatban lévő víz tömege is. Akkor most megint:
  • Eredeti oldatban (700dm3) 38% abszolút alkohol volt --> ennek a térfogata ....., sűrűséggel tömegre számolva .... (209,95kg lesz)
  • Átszámolom tömegkoncentrációra .... (299,934kg)
  • Sűrűséget megbecsülöm (951,4) ... Eredeti oldatból 600dm3-t hígitok, ennek tömege ... (570,8kg)
  • A pirossal kiemelt számok különbsége a hozzáadott víz tömege

7. Hány tömeg% vas(III)-kloridot tartalmaz az az oldat, amelynek kloridion koncentrációja 1,20mol/dm³? Az oldat sűrűsége 1,31g/cm³.

• Írd fel az elektrolitos disszciáció egyenletét! 1 mol vas-kloridból 3 mol klorid lesz, tehát a kloridkoncentráció háromszor akkora, mint a vaskloridé, vagyis .... (0,4)
• 0,4 mol vas-kloridot tömegre váltom, ez lesz 1dm3 oldatban, aminek a tömegét ki tudom számolni a sűrűséggel. Így már tömeg% számolható.

8. Egy ammónium-szulfátot és ammónium-nitrátot tartalmazó kevert-műtrágya 28,0tömeg% nitrogént tartalmaz.

a, Mennyi a keverék tömeg%-os összetétele?

100g porkeverékből indulunk ki, amiben 28g N van. Táblázatba gyűjtjük az adatokat!

• n(N): a sóban lévő N anyagmennyiség: 1 mol ammónium-szulfátban 2 mol N van, tehát a N anyagmennyisége kétszerese a só anyagmennyiségének.....
• Egyismeretlenes egyenletet kapok, ha ebbe behelyettesítek:
  • m (N) -ek összege = 28
  • x=50,72g (ez volt az ammónium-szulfát tömege)

b, A keverékből 300g-ot oldunk 1liter vízben. Az ekkor keletkező oldat sűrűsége 1,15g/cm³. Ajánlható-e ez az oldat növények öntözésére tápoldatként, ha a növényi tápoldatok ideális N tatalma: 20-30g nitrogén/liter oldat között van. Válaszát számítással indokolja!

• oldat tömeget számolok (1l/1000g víz+300g por), ebből térfogatot
• a por 28%-a N, vagyis .... (84g), ez van az előbb számolt térfogatú oldatban.
• Mostmár tömegkoncntrációt számolhatok, amit összevetek a megadott adattal

c, Hány tömegszázalékos NH₃-oldatot kaphatunk úgy, hogy a keverékből 50g-ot szilárd NaOH-dal hevítünk, és a keletkező gázt teljes egészében 100cm³ desztillált vízbe vezetjük?

50g porban mennyi az egyes  sók tömege, anyagmnnyisége, ezek alapján mennyi bennük az ammónia anyagmennyisége, ennek mennyi a tömege? (ezek mehetnek táblázatba). Na ezt oldjuk 100 g vízben. A többit nem mondom meg.

9. A laboratóriumban rendelkezésünkre áll 10,0 tömegszázalékos ammóniaoldat, amelynek sűrűsége 0,960g/cm³. Réztárgyak szennyezett felületének megtisztítására 30,0 tömegszázalékos ammóniaoldatra volna szükségünk. 100cm³ 10,0 tömegszázalékos ammóniaoldatban mekkora térfogatú 25^oC-os, standard nyomású ammóniagázt oldjunk, hogy a kapott oldat 30,0 tömegszázalékos legyen?

Ne ússzunk el az információtengerben! Ez egy töményítési feladat, keverési egyenlettel oldjuk meg! 10%-os oldatban (aminek tömegét ki kell számolni) tiszta ammóniát (100%) nyeletünk el, és 30%-os oldatot kaounk. Képben vagytok?