Összefoglalás_Oxigéntartalmú szerves vegyületek
Emelt kísérletek
55. NÁTRIUM-FENOXID ÉS NÁTRIUM-ACETÁT AZONOSÍTÁSA (nem elvégzendő)
Két kémcső egyikében nátrium-acetát, a másikban tömény nátrium-fenoxid (korábbi nevén nátrium-fenolát) tömény vizes oldata van. Mindkét kémcsőbe szódavizet öntünk. Az első kémcsőben zavaros rendszer keletkezett, a második kémcsőben nem tapasztalható változás. Azonosítsa a kémcsövek tartalmát, és magyarázza meg a tapasztaltakat!
(Segéd kísérlet: Fenol vizes oldatához adjunk NaOH-ot, majd vezessünk bele szén-dioxidot:
Keressük ki a savi disszociációs állandókat! (ecetsav, szénav, fenol)
Írjuk fel a reakcióegyenleteket!
A zavaros kémcsőben volt a nátrium-fenoxid. A fenolnál a (szódavízben levő) szénsav erősebb sav, így kiszorította azt sójából. A fenol azonban lényegesen rosszabbul oldódik vízben, mint a nátrium sója, így az oldat zavarossá válik. Az ecetsavnál nem erősebb sav a szénsav, így nem szorítja ki nátrium sójából, ezért nem tapasztalunk változást.
56. FENOL ÉS ECETSAV AZONOSÍTÁSA (nem elvégzendő)
Két edényben ételecet, illetve fenol vizes oldata van. Szódabikarbóna segítségével hogyan döntené el, hogy melyik edényben mi található? Válaszát indokolja, és írja fel a lejátszódó kémiai reakciók rendezett egyenletét!
57. PRIMER ÉS SZEKUNDER ALKOHOL OXIDÁCIÓJA
(nem elvégzendő)
A következő kísérletet végeztük el: az egyik kémcsőbe etanolt, a másik kémcsőbe izopropil-alkoholt tettünk. Mindkét kémcsőbe olyan felmelegített rézdrótot mártottunk, amelynek felületét előzőleg hevítéssel oxidáltuk. Mindkét kémcsőben hasonló színváltozást tapasztalunk. A reakció lejátszódása után mindkét terméket enyhén melegítve ammónia- és ezüst-nitrát-oldat elegyével reagáltattuk. Az egyik esetben tapasztaltunk változást, a másikban nem. Adja meg és magyarázza meg a kísérlet várható tapasztalatait, és írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit!
58. NÁTRIUM REAKCIÓJA METIL-ALKOHOLLAL, HANGYASAVVAL, PIRIDINNEL, ÉS VÍZZEL (nem elvégzendő)
A következő kísérletet végeztük el: kémcsövekbe rendre metil-alkoholt, hangyasavat, piridint és vizet tettünk, majd valamennyi kémcsőbe egy kis darab, megtisztított nátriumdarabkát dobtunk. Egy esetben nem tapasztaltunk reakciót. Melyik három vegyületet tartalmazó kémcsőben és milyen változást tapasztaltunk? Magyarázza meg a kísérlet tapasztalatait, és írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit!
Tudva azt, hogy a piridin bázikus tulajdonságú, vízzel minden arányban elegyedik, hogyan tudnánk beazonosítani más módszerrel legalább két anyagot?
59. ACETON ÉS FORMALIN OLDAT MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
(elvégzendő)
Egy kémcsőben ismeretlen folyadék található, ami vagy aceton, vagy formalin. A tálcán található vegyszerek segítségével döntse el, mi van a kémcsőben! Döntését indokolja!
Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 2-3 darab kémcső
• kémcsőfogó
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• aceton vagy formalin
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• ammóniaoldat (2 mol/dm3)
• Fehling I. és Fehling II. reagens
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő
60. PARAFFIN, NÁTRIUM-SZTEARÁT, BORKŐSAV ÉS PORCUKOR AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)
A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1)–(4) sorszámozott edényben az alábbiak közül melyik vegyület van: paraffin (gyertyareszelék), nátrium-sztearát (szappanreszelék), borkősav, porcukor! (Mindent anyagot pozitív tapasztalattal mutasson ki!)
Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 4 db kémcső az ismeretlen szilárd anyagokkal
• 4 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• kémcsőfogó
• szódabikarbóna
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő
61. BRÓMOS VÍZ VIZSGÁLATA (elvégzendő)
Két kémcső mindegyikébe öntsön kb. egyujjnyi brómos vizet. Az első kémcső tartalmához öntsön ugyanennyi benzint, a második kémcső tartalmához szintén egyujjnyi tömény hangyasavoldatot. Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg a változásokat! Magyarázza a látottakat!
Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• brómos víz
• benzin
• tömény hangyasavoldat
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő
62. ETANOL ÉS NÁTRIUM REAKCIÓJA (nem elvégzendő)
Nátriumdarabkát dobunk egy kémcsőben lévő etil-alkoholba. A reakció befejeztével a kapott oldatot bepároljuk. A kémcsőben kikristályosodott fehér, szilárd anyagot ezután desztillált vízben oldjuk, és megvizsgáljuk az oldat kémhatását. Milyen kémhatású a keletkezett oldat? Értelmezze a kísérlet összes tapasztalatát, és írja fel a lezajlott reakciók egyenleteit is!
63. TEJSAV, OLAJSAV ÉS GLICERIN AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)
Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – a következő folyadékok vannak: tejsav, olajsav, glicerin. A folyadékokból keveset – külön-külön kémcsövekben lévő – desztillált vízbe öntünk, majd összerázzuk a kémcsövek tartalmát. Az 1. sorszámú kémcsőben kétfázisú, a másik kettőben homogén rendszer képződik. A két homogén oldatot ezután pH-papírral vizsgáljuk: a 2. kémcsőben a pH 7, a 3. kémcsőben 4,5.Értelmezze a tapasztalatokat, és ez alapján azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Ahol kémiai reakció is történt, ott írjon egyenletet is!
Forrás: https://biokemonline.com/kemia-bejegyzesek/emelt-szintu-kemia-erettsegi-kiserletek-videos-bemutatasa-es-elemzese/
