Füzetvázlat

I. Alapfogalmak 

1. Szerves vegyület: Organogén elemek építik fel (C, H, O, N), számuk milliós, az élőlényeket építik fel, pl: fehérjék, zsírok, szénhidrátok
2. Szervetlen vegyület: Periódusos rendszer 110 elemének vegyületei, számuk pár százezer, élettelen anyagokat építi fel, pl: NaCl (konyhasó), víz, kvarc (SiO2)
3. Organogén elem: Szerves vegyületeket felépítő elemek (C, H, O, N)
4. Heteroatom: minden, ami nem C vagy H
5. Funkciós csoport: A szerves vegyületek tulajdonságait alapvetően meghatározó atom vagy atomcsoport. Egy vegyületcsoportban (pl. az alkoholok csoportjában) a funkciós csoport ugyanaz (-OH azaz hidroxil csoport)
6. Vegyérték: Megmutatja, hogy hány kötő elektronpárral kapcsolódik más atomokhoz: (C – 4, H- 1, O – 2, N-3  vegyértékű
7. Szénatomok rendűsége: Azt fejezi ki, hogy hány másik szénatommal létesít kapcsolatot: Elsőrendű (primer), másodrendű (secunder), harmadrendű (tercier), negyedrendű (kvaterner)
8. Homológ sor: Azonos felépítésű szerves molekulák olyan sora, ahol a szomszédok csak egy CH2 csoportban térnek el.
9. Értékűség: Egy molekulán belül a funkciós csoportok száma
10. Izoméria: azonos összegképletű molekulák különböző szerkezetűek lehetnek

II. Életerő

• Berzelius: „Vis vitalis” (életerő) elmélet: szerves vegyületek csak az élő szervezetben képződhetnek, mert kialakulásukhoz „életerő” szükséges.
• Wöhler: Szervetlen vegyületekből szerveset állított elő: megdöntötte az életerő elméletet

III. Miért van oly sok szerves vegyület?

1. 4 vegyértékű --> 4 erős kovalens kötés, tetraéderes elrendeződés
2. Korlátlan számban kapcsolódhatnak, végtelen hosszú láncot alkotva, ami elágazhat vagy gyűrűvé is záródhat
3. Többszörös kötés is lehet C-C közt
4. Hidrogénnel és más (heteroatom) atomokkal is stabil kötést képez: különböző funkciós csoportokként
5. Izoméria: különböző szerkezetek azonos összegképlet esetén

IV. Szerves vegyületek jelölése

V. Összetétele

1. Minőségi analízis: Milyen elemek építik fel?

• Elégetjük a vegyület, H tartalma vízzé ég el--> páraképződés
• széntartalom széndioxiddá ég el --> meszes víz zavaros lesz
• oxigén tartalom folyékony halmazállapotú szerves vegyületeknél mutatható ki: jód barna színnel oldódik, ha van oxigén (alkoholban), lilával ha nincsen (benzinben)
• nitrogéntartalom: tömény lúggal főzve ammóniaként felszabadul, ami szúrós szagú, nedves indikátorpapíron lúgos kémhatást okoz

2. Mennyiségi analízis: Melyik elemből mennyi van? --> emelt szintű számolások

VI. Csoportosítás

1. szénlánc alakja szerint

• Nyílt: normál, elágazó
• Zárt: normál, aromás

2. Kötések szerint

• Telített: csak egyszeres kötés van C-C közt
• Telítetlen: kétszeres vagy háromszoros kötés van két C közt
• Aromás: gyűrűs vegyületek, melyekben látszólag egyszeres és kétszeres kötések váltakoznak, de a valóságban a kétszeres kötések nem helyhez kötöttek , elektronjai több atomhoz tartoznak: DELOKALIZÁLTAK

3. Összetétel szerint

• Szénhidrogének: csak C, H
• Heteroatomosak: C, H + valami (halogén, O, N)

4. Funkciós csoport szerint (ld. később)