Javasolnám, hogy próbáljatok minél több feladatot megoldani a mai órán, ne maradjon hf. A feladatok megoldásához készítettem egy nemrövid viszonthosszú denemvicces leírást. Íme:

1. Minden anyagra igaz az, hogy a forráspontja alatti hőmérsékleten folyadék, fagyáspontja alatt szilárd.

2. Minden fém könnyűfém, aminek a sűrűsége kisebb 5g/cm³ -nél. Ha nagyobb, akkor nehézfémnek nevezzük. Tehát egy 5g/cm³-es folyadékba (pl. szirupba) téve a fémeket megállapíthatjuk, hogy könnyű vagy nehézfémek: a könnyűfémek úsznak rajta, a nehézfémek elsüllyednek. A legkisebb sűrűségű alkálifémek a vízen is úsznak (víz sűrűsége 1g/cm³). A leírás alapján azt kell megállapítanod, hogy 5g/cm³ -nél kisebb vagy nagyobb a sűrűsége, és ez alapján könnyű vagy nehézfém-e.

Az áramvezetés feltétele:

• szabadon mozgó
• töltéshordozók vannak-e az anyagban

Fémekben szabadon mozgó elektronok vannak, ionrácsos anyagokban ionok vannak, de a szilár ionrácsban nem mozognak, csak olvadékban vagy oldatban. Itt egy videó róla: ha világít a lámpa, van áramvezetés.

3. Hát ezt úgyis tudja mindenki. Ha nem, akkor itt egy kis "segédanyag". Csöndben nézd meg, nem kell hangosan örömködni!
4. A feladatlap elején találsz két táblázatot. Nos. Az nem díszítősor ám. Az első táblázat segít a megoldásban. Ennyit kellene tudni a halmazállapotokról, mert ez nincs benne a NFT-ban.
5. A különböző kristályos anyagok jellemzése benne van a NFT 294. oldalán. Annyit azonban kellene tudni/érteni ami itt a feladatlap elején a 2. táblázatban van: milyen kémiai részecskék vannak a rácspontokban, köztük milyen elsőrendű kötés található.
6. Első táblázat: Aki eddig figyelt, az rájött, hogy ez egy egyszer másolós feladat: csak figyeljünk a táblázat fejléceire. Csak azért tettem bele, mert doliba beleteszek ilyet.

Második táblázat: Na ez a legfontosabb feladat! Ha egy anyagról el tudod dönteni, hogy milyen kristályrácsa van (atomrács, fémrács, ionrács vagy molekularács), akkor már rengeteg fizikai tulajdonságát is ismered az anyagnak.

• A magnézium például fém (B-Po lépcsőtől balra található a periódusosban), neki tehát fémrácsa lesz. A rácstípus jellemzőit megtalálod a NFT 294. oldalán.
• Emlékezni kellene rá, hogy milyen atomok közt milyen elsőrendű kötés van:
  • fém + fém à fémes kötés à fémrácsos lesz,
  • fém + nemfém à ionkötés, ionrácsos lesz
  • nemfém + nemfém à kovalens kötéssel molekulát képez à köztük gyenge másodrendű kötések (H híd, diszperziós, dipólus-dipólus kapcsolat) à molekularács lesz
• az atomrács az speciális, ilyen pl. a gyémánt és a grafit rácsa, meg még néhány anyag, itt lehetnek szabadon mozgó elektronok, mint a fémrácsban, tehát vezetők lesznek. Hogy mik képeznek atomrácsot, azt megtalálod a NFT 294. oldalán

7. Csak egyszerű ionokra gondoljatok: hogyan képződik a kation, hogyan az anion? A te méreted hogy változik, ha felveszed a kabátot, és ha leveszed?
8. Nő a főcsoportszám à egyre több héj à tehát a méret …..
9. Hát én ebben nem segítek. De ha nem tudod, ez egy nagyon jó magyarázó videó:

10. Ebben egy kicsit, de csak a b, részében: a c, N, O ugyanannak a periódusnak az elemei: ahogy nő a rendszám, úgy nő a protonszám, tehát egyre nagyobb vonzóerő hat ugyanarra a héjra, tehát a méret ….

11. Ennek menni kéne. A HCN az gondolkodtató. Kinek sikerül rájönni? Úgy tippelem elsőnek Egonnak, a második Lili lenne, ha nem mondta volna mostanra ötször, hogy hát én ezt nem értem, a harmadik helyen holtverseny: Petra, János, Norman (ha nem Petikével ül), Peti (de csak ha jó passzban van)

12. Fémes kötés és fémrács jellemzői alapján tudható

13. Szinte ugyanaz, mint az előző

14. Ennek utána lehet nézni neten

15. A tk. 50. oldalán fent van a fémek jellemzése: különböző elemi cellákkal jellemzhetőek, ami összefügg a megmunkálhatósággal. Hát persze, hogy az elemi cellák meg benne vannak a NFT 296-297. oldalán!

16. Ötvözetek: ezt órán megbeszéljük

17. ismtlés

18. ismétlés

19. ismét ismétlés

És ha végigértél, megnézhetsz egy videót: könnyűember/nehézember. Ha lebeg a viszkoelasztikus folyadékban, akkor ...